A Velencei-tavi KIOP beruházás bemutatása » Áttekintés » A beruházás összefoglalása » Csatornázás » Szennyvíztisztítás » Csatornaépítés » Csatornahálózat csöveinek fektetése » Gravitációs szennyvízelvezetés » Átemelő » A szennyvíz- tisztítás technológiája » Mechanikai tisztítás » Biológiai tisztítás » Fertőtlenítés » Szennyvíz- átemelés » Iszapkezelés » Vízminőség vizsgálatok

A szennyvíztisztítás technológiája az Agárdi Szennyvíztisztító telepen Szennyvíznek a különböző célokra használt és szennyezőanyagokat nagyobb mennyiségben tartalmazó vizeket nevezzük. A szennyvíz tisztítására a befogadó vizek és a környezet védelme érdekében van szükség. A szennyvíztisztítás célja a használat során keletkezett vizekből a szennyezőanyagok lehető legnagyobb mértékű eltávolítása. Az Agárdi Szennyvíztisztító tisztított szennyvizét a Dinnyés-Kajtori csatornába, illetve vízpótlási igény esetén a Dinnyési Fertőre vezetik. A tisztítás során keletkező anyagok (szennyvíziszap) kezelését és elhelyezését, lehetőleg hasznosítását (például komposztálás, vagy közvetlen mezőgazdasági hasznosítás) is biztosítani kell a környezet megóvása érdekében. Az Agárdi Szennyvíztisztító telep szakaszosan lett kiépítve. Az első tisztítóegységet a 1960-as években létesítették, és az igények növekedésével folyamatosan bővítették, újabb tisztító kapacitást teremtve. Ennek megfelelően különböző teljesítményű, típusú és rendszerű műtárgyak épültek, amelyek a jelen beruházás során átépítésre kerültek. A kapacitásbővítés érdekében új tisztítóegységeket is kellett építeni 2x4000 m3/d kapacitással. Az így létrejött rendszer képes a rendkívül széles tartományban változó igényeknek megfelelő kapacitást működtetni és a szennyvizek megfelelő tisztítását biztosítani. Ennek megfelelően a telepen az alábbi műtárgy egységek találhatóak: „A” és „B” jelű tisztítóegység (új műtárgyak). „C” jelű tisztítóegység a DORR medence és iszapátemelő műtárggyal (átépített, korszerűsített) „D”, „E”, „G” és „H” jelű egyesített műtárgyak (átépített, korszerűsített). Az Agárdi Szennyvíztisztító telepen mechanikai tisztítás, eleveniszapos biológiai tisztítás, fázisszétválasztás ülepítéssel, fölösiszap kezelése valósul meg. A mechanikai tisztítás lépései a beérkező szennyvíz darabos szennyeződéseinek (szemét) kiszűrése, valamint a szervetlen lebegőanyag (homok) kiülepítése. Az itt leválasztott hulladékok külön kezelendők, hulladéklerakón helyezhetők el (nem veszélyes hulladékok), míg a biológiai tisztítás során keletkező fölösiszap szerves trágyaként hasznosítható. A biológiai tisztítás-technológia a szerves szennyezőanyagok eltávolításán túl a nitrogén és részlegesen a biológiai foszfor-eltávolítást is biztosítja. A foszfor-eltávolítás vegyszeres kezeléssel egészül ki. Az alkalmazott anaerob terek alkalmasak a szennyvízben lévő zsírok, kolloidok, savtartalmú anyagok lebontására, illetve ezek előkezelésére. Az anaerob tér elősegíti a foszfor visszaoldódását, így az oxikus térben fokozott hatékonyságú lesz a foszfor beépülése az iszapba. Az anoxikus terekben a nitrogén eltávolítása történik. A denitrifikálás során a szennyvíz szervesanyag-tartalma már jelentősen csökken. A denitrifikáló térbe visszavezetett szennyvíz nitrát-oxigénje (NO3) hasznosul a biológiai lebontás során, így a levegőztető térbe bevitt oxigén mennyisége csökkenthető. Az anaerob és anoxikus terekben a szennyvíz „bűzös” komponensei lebomlanak. A levegőztetett terek biztosítják az eleveniszap élővilágának segítségével a szervesanyag lebontását és a befolyó szennyvíz ammónia tartalmának nitráttá oxidálását. A folyamat minél pontosabb irányítása érdekében minden levegőztető medencébe oldottoxigén-mérők kerültek telepítésre, a légfúvók a szondák jelei alapján vezéreltek. Az utóülepítő medencék feladata a biológiailag megtisztított szennyvízből az eleveniszap leválasztása. A leülepedett iszapot visszavezetik a rendszer elejére (anaerob medencékbe), a megtisztított szennyvíz bukóéleken át a végátemelő műtárgyakba folyik. A biológiai tisztítást célszerű a műtárgyra és a technológiára nézve optimális iszapmennyiséggel végezni. Az eleveniszap szaporodását a beérkező szennyvíz mennyisége, szervesanyag tartalma, hőmérséklete stb. határozza meg. A fölösiszap a rendszerből el kell távolítani. Az elvett iszap kb. 1 % szárazanyag tartalmú, gazdaságos elszállításához, további felhasználásához célszerű minél kisebb térfogatra vízteleníteni. A kommunális szennyvízből keletkező iszap kiváló szerves trágya, nem tartalmaz káros vagy mérgező anyagokat, a mezőgazdaságban rekultivációs célokra felhasználható.