Ember a tájban » Történelem » Üdülés, sport, turisztika » Műemlékek, nevezetességek Üdülés, sport, turisztika A velencei-tavi táj mint üdülőterület az 1930-as években indult fejlődésnek. Míg a század első felében egyetlen nyáron húszezer vendég jelentette a tóparti ,,rekordforgalmat", addig mostanában egy-egy kánikulai hétvégén ennek többszöröse a strandolók száma. A tó nagy vonzereje – a Budapesthez és Székesfehérvárhoz való közelsége mellett – sekély, gyorsan felmelegedő vize, pihenésre, sokféle kikapcsolódásra lehetőséget nyújtó környezete. A Velencei-tó Európa egyik legmelegebb tava. Nemcsak azért, mert sekély, hanem azért is, mert a Velencei-hegység gyorsan felmelegedő gránittömbje szinte sugározza a felvett hőt. A víz nem gyógyvíz, a nátrium hidrokarbonátos, sziksós vizekhez tartozik, de vegyi összetételénél fogva alkalmas az étvágytalanság, a mozgásszervi betegségek bizonyos fajtái és a reumatikus fájdalmak enyhítésére. A vendégeket sok strand várja a tóparton. Szolgáltatásaik az elmúlt években jelentősen bővültek, s nívósabbak is lettek. A fürdési lehetőséget növeli az Agárdon megépített és az utóbbi években szabadtéri medencékkel is kibővített termálfürdő. Velencén 2006-ban kezdődött a 72 fokos termálvízre alapozott gyógyfürdő építése közvetlenül a tó partján. A fürdésen, napozáson, a tó és a környezet által nyújtott lehetőségeken kívül egyre többféle szórakozási lehetőséget találnak a turisták a tóparton. Több teniszpálya, Agárdon és Kápolnásnyéken pedig minigolfpálya várja a vendégeket, Nadapon és Gárdonyban lovastúrákra, lovaglásra nyílik lehetőség. Fiatalok ezreit vonzzák az agárdi Pop strand koncertjei. A romantika kedvelői sétahajózásra indulhatnak a „nádlagúnákon”, azok pedig, akik egy-egy evezős túrára vállalkoznak, bepillanthatnak a nádasok rejtett világába is. A Velencei-tó sportolási lehetőségeit korán felfedezték, már a háború előtt élénk vitorlás és evezős sport alakult ki – elsősorban Agárd térségében. Ez idő tájt már vitorlás versenyeket is rendeztek. A II. világháborúban a hajók és csónakok jelentős része elpusztult, ezért szinte a semmiből kellet megteremteni a vízisportolás feltételeit. A tó szervezett vízisportjáról 1957 óta beszélhetünk, amikor megalakult a Velencei-tavi Vitorlás Szövetség. A velencei-tavi vízisport igazi lehetőségei az 1971-es Fejlesztési program eredményeként fejlődtek ki. Az északi parton megépült a nemzetközi versenyekre is alkalmas evezős és kajak-kenu pálya. A tó közepén vitorlázásra alkalmas szabad vízfelület alakítottak ki a nádas egyes részeinek eltávolításával, valamint a meder kotrásával. Agárdon létrejött az ország egyik legelső vízisportiskolája, melyben kiváló technikai feltételek mellett gyakorolhatnak a sportolók. Edzések, illetve edzőtáborok megtartására tornaterem, evezős és kajak-kenu tanmedence, kondícionáló termek és sportszálló nyújt lehetőséget. A Velencei-tavi vízisport elismerését jelzi az a tény, hogy a tavon 1983-ban 420-as Európa Bajnokságot, 1984-ben Cadett Világbajnokságot, 1988-ban Vitorlás Junior és Senior Európa bajnokságot, 1996-ban Veterán Evezős Világbajnokságot rendeztek. A tó adottságai kitűnően megfelelnek a világszerte egyre népszerűbb szörfnek. Ma már egy nyári hétvégén több százan űzik e sportot. A sekély víz és a biztonságos partközelség elsősorban a kezdők számára jelent ideális körülményeket.