A nadapi egyházközség egykori templomát 1903. július 15.én kezdték elbontani a munkások, hogy helyére nagyobb templomot építhessenek. A templom alapkövét- mely Hübner Jenő budapesti műépítész tervei és Szenzestein János székesfehérvári építő mester irányítása alapján, a lovasberényi gróf Cziráky Antal patrónus hatalmas anyagi támogatásával épült- augusztus 5-én délután 4 órakor Várossy Gyula megyés püspök tette le. Az alapkő a régi templom keresztkútjának alapköve volt, melyben 1800. december 3-án Vörösmarty Mihály költőnket keresztelték.

Az alapkőbe az alábbi pergament papírra írt okmány került:

"Ezen templom a teljes és megoszthatatlan Szentháromság a Boldogságos Szűz dicséretére Isten minden szentjeinek, de különösen Szent Rozália a község választott Patrónájának tiszteletére Nagyméltóságú gróf Cziráky L. és dénesfalvi Cziráky Antal v.b.t. tanácsos kegyes patrónus bőkezűségéből épült az Úrnak 1903. évében, mikor a Római Szentszék XIII.Leó pápát gyászolta, az esztergomi érseki székben Főméltósága Vaszary Kolos bíboros érsek trónolt, a székesfehérvári püspöki megyét Méltóságos és Főtisztelendő Várossy Gyula megyés püspök kormányozta, a Szent Gellértről nevezett vaáli esperesi kerület élén, ahová Nadap tartozik, Nagyságos és Főtisztelendő Beleznai István c. kanonok állt s e községben Kolonics Károly plébános lelkészkedett, s Magyarország koronás királya I. Ferencz József volt.

Kelt 1903. augusztus hó 5. napján

Ezen templomot tervezte Hübner Jenő műépítész Budapestről, építette pedig Szenzestein János székesfehérvári építőmester."

Az okmány mellé tettek az akkor forgalomban lévő arany, ezüst, érc, bronz és nikkel pénznemek fajtájából egy-egy darabot.

A templom őszre tető alá került és október 4-én a 37 méter magas toronyra feltűzték a 2 méter magas keresztet. A téli hónapok a templom belső berendezésével teltek. Beszerelték a templom ablakait, melyből a szentély három ablakát festett ablakkal látták el. A középsőn Szent Rozália a templom védőszentjének, a bal oldalin Szent Antal a patrónus védőszentjének, a jobb oldalin pedig Szent László az ifjú gróf védőszentjének képe volt látható. A téli hónapok alatt készült el a templom orgonája, melyet a budapesti Rieger féle orgonagyárban készítettek.

A főoltár márvány utánzatból készült. Az oltár fixun egy darabból készült óriási márvány fedőlappal, melyben a szent ereklyék lettek elhelyezve. Az oltárt három valódi márvány lépcső emeli ki a templomtérből. A szószék gyönyörű gipsz munka.

A Szent Sír oltárt Deuk Andrásné, született: Neier Teréz állíttatta és Rungaldier József tiroli oltárépítő mester munkáját dicséri.

Nagyméltóságú gróf Csekonics Endréné, született gróf Cziráky Constanz őexelenciája egy díszes és gazdagon aranyozott gót stílusú monstranciát adományozott a templomnak. Méltóságos gróf Cziráky Jánosné, született Almássy grófnő egy szép cibóriumot, Főméltóságú herceg Eszterházy Miklósné, született Cziráky Margit 2 vörös selyem zászlót adományozott, melyeken a község választott védőszentjeinek képei voltak.

Méltóságos gróf Cziráky Lujza grófnő egy zöld színű, kézi hímzésű miseruhát és tartozékait adta a templomnak. Méltóságos gróf Almássyné született Keglevich grófnő pedig egy karinget, melyet a plébános a templom felszentelésekor használt. Méltóságos gróf Cziráky Mária grófnő egy fehér selyem ibolyaszínhímzéssel díszített miseruhával gazdagította a templomot. Kaiser István nadapi lakos készíttette el a keresztúti képeket, melyeket 1904. október 16.-án főtisztelendő Virágh Rajmund Ferences rendű szombathelyi hitszónok úr szentelt fel a szószékkel szemben felállított Szent Antal szoborral együtt, melyet Fülöp Mihály nadapi lakos állíttatott. Kaiser István családja nevében egy tömör ércből készült gazdagon aranyozott 18 karú csillárral ajándékozta meg az Isten házát. Krencz Teréz pedig 2 darab lila színű selyem vezérzászlót és egy ezüst körmeneti keresztet. Braun László a meglévő márvány szenteltvíz tartó mellé elkészítteti a párját. A templom tornyát órával látták el. A három számlapból a homlokzaton lévő üvegből készült, így éjszakánként megvilágíthatták.

1906-ban a meglévő két harang mellé újabb két harang került. A legnagyobb harangot, amely 300 kg súlyú a kegyes Patrónus iránti tiszteletből Szent Antal nevére szentelték és Páduai Szent Antal képével díszítették a következő felirattal: "Sancte Antono! Ora pro nobis." A másik oldalán pedig ez olvasható: "a Nagyméltóságú gróf Cziráky Antal a nadapi templom kegyurának bőkezűségéből, Anno 1906." A második harang, mely 185 kg súlyú a kegyes grófnő iránt érzett hálából a felszentelésben a Rózsa nevet kapta. Egyik oldalát Szent Rózsa képével és a hozzá intézett könyörgéssel lett díszítve, másik oldalára pedig a következő felirat került: "Nadap község költségül örök emlékül gróf Cziráky Rózsa, született Keglevish grófnőnek, Anno 1906." A másik két -meglévő- harang szerkezetét átalakították, és úgy kerültek az újak mellé.

A templomot Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték. . Szent Rozália a XII. században élt. Atyja Sinibald gróf Palermóban, Nagy Károly császár ivadéka. Fiatal korában remeteként a Palermo közelében lévő Pellegrino hegység zordon vidékére vonult vissza, ahol imádság, böjt és elmélkedés közepette 1163 körül fejezte be életét. Hogy pontosan mikor nyitotta meg Isten az ő lelke számára a mennyek ajtaját, nem tudjuk, mert holttestét csak 1625-ben, vagyis 460 év elmúltával találták meg teljes épségben a barlangban. Az ő közbenjárására szabadult meg még abban az évben Szicília a dögvésztől, ezért Szent Rozáliát azóta is a súlyos betegségekben szokás segítségül hívni. Palermo védőszentje és a "pestises szentek" egyike. Emlékünnepe: szeptember 4.

A háborúk nem kímélték templomunkat sem. Több sérülést is elszenvedett, melyek közül a legnagyobb a torony pusztulása volt. Tornyát eredeti szépségében csak a 2000. jubileumi évben nyerte vissza, amikor a teljes külső felújítás elkészült. Az óraszerkezetet 2003.-ban a Kenesei (Kailbach) család adományából nyerte vissza a torony, a kitelepített sváb családok emlékére. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szentelte fel.