2019. december 6. péntek Miklós napja van, holnap Ambrus névnap lesz.


Kezdőlap
Hírek
Település
Önkormányzat
Intézmények
Nevezetességek
Közérdekű adatok
Civil szervezetek
Galéria
Pályázati felhívás - Új
eÜgyintézés
Településrendezési eszközök
Eladó telkek
 
 
Látkép
 
Szintezési ösjegy


Módosítva: 2019. 10. 08.

Búcsúzóul

Közelednek az önkormányzati választások, de ezen már nem indulok el.

Öt önkormányzati ciklus, huszonegy év szolgálat után nyugdíjba megyek.

1991-ben vettem a házamat Nadapon, amit először nyaralónak szántam, majd feladva budapesti gyökereimet 1-2 év múltán ideköltöztem. Igyekeztem beilleszkedni és a falu befogadott.

Először 1998-ban választottak polgármesterré, majd utána még négyszer.

Megpróbálom működésemet röviden összefoglalni:

A település akkor 50 éve „csipkerózsika álmát aludta”, fejlesztés alig volt, a hivatalt üres kasszával vettem át.

Első ténykedésünk (a többesszám a mindenkori képviselő-testülettel együtt végzett munkát jelenti) 1999-ben új rendezési terv készítése volt, aminek egyik pontja utcaképi védettség megalkotása a még meglévő parasztházak védelme érdekében. A másik, ami tartalmazta az elképzelt településfejlesztéshez szükséges terveket és intézkedéseket. Így vált lehetővé részben magán-, részben önkormányzati tulajdonú külterületekből lakótelkek kialakítása és teljes közművesítése (Akácfa sor, Barackos utca, Vörösmarty utca, Templom köz, Zengő utca, majd később az Erdőalja terület). A lakórészek bővítése mintegy 160 lakótelket jelentett.

Ezzel megindulhatott a falu lélekszámának növekedése és a lakosság fiatalodása. Megjegyzem, azóta még két rendezési terv készült és teljesült.

A 2000-es millenniumi évben sikeres tárgyalások eredményeként a Székesfehérvári Püspökség és adományok segítségével tudtuk helyreállíttatni templomunk eredeti tornyát és főhomlokzatát, majd később a teljes homlokzatot és a toronyórát. Az eredeti formájú tornyot egy 1937-ben készült fénykép alapján lehetett megtervezni, rekonstruálni.

Itt jegyzem meg, hogy a régi temetőt a lakossággal karöltve közösségi munkával kitisztítottuk, majd a Katolikus Egyház rendeztette sorba a még fellelhető és ép sírköveket. Ezeket a Németországba kitelepített őslakosság tagjai újíttatták fel.

Ebben az évben építettük meg a Millenniumi Parkot Vörösmarty Mihály bronzszobrával, majd az 50. évfordulón 1956-os emlékművet állítottunk és szenteltünk fel.

1999-ben hoztuk rendbe a Szintezési Ősjegy környezetét alkalmassá téve szabadtéri rendezvényekre.

Meg kell említenem azt a tényt, hogy a lakosság összetételének változása, így más igények jelentkezése miatt a korábbi társadalmi élet keretei megváltoztak. Nemzeti ünnepeken már több éve nem volt érdeklődés a megemlékezésre, így évek óta nem érdemes ünnepségeket rendezni. Maradt a Szent István napi kenyérszentelés. Hosszú évek óta nem volt rendezvény a Kultúrházban, állapota csak romlott, ezért kiadtuk hosszú távra olyan cégnek, aki felújította és használja, óvja az állagát. Az idősebb nadapiak sajnálatos halálával vagy kiöregedésével már nem volt célja a korábban nagy népszerűségnek örvendő Sváb-bálok megrendezésének sem, ezért néhány éve megszüntettük. A községi rendezvényeket korábban az Önkormányzat szervezte és finanszírozta. Mára maradt a majális. Később a Katolikus Karitásszal közösen, újabban a Karitász önállóan rendezi a programokat. Nem ártana összefogás!

A templom előtti támfal alsó részének újjáépítése és a polgármesteri hivatal akadálymentes megközelítését szolgáló járda is önkormányzati pénzből épült.

Új ravatalozó házat építettünk, a temetőt bekerítettük a vadkárok miatt, majd kitisztíttattunk egy részt, lehetővé téve új sírhelyek kialakítását.

Murvás parkolót építettünk a temető előtt és a Templom közben az óvodánál.

Pályázati pénzből felújítottunk járdákat a Haladás úton. Először a Béke utca torkolata és a Templom köz torkolata között, majd a Sukorói út és a Rákóczi utca között, de szükség szerint a Lovasberény felé menő részen is, valamint a Templom közben az óvodáig.

Pályázati pénzből újult meg a községháza és az orvosi rendelő. Ezeket az összegeket azért kapta településünk, mert 1998 óta nem volt eladósodva így nem volt szükség kompenzációra. Riasztó berendezést és légkondicionálókat telepítettünk az épületbe.

Hatalmas feladat volt a Velencei-tó településein, így Nadapon is a teljes körű szennyvíz csatornázás megépítése. 6.5 milliárdos beruházás volt a KIOP pályázati rendszerben 95%-os EU támogatottsággal.

A lebonyolításban személyesen is szerepet vállaltam, tagja voltam a közbeszerzési bíráló bizottságnak, Nadapot képviselő konzorciumi tag és a Nadapi Víziközmű Társulat elnöke is voltam ellenszolgáltatás nélkül.

A csatornázás végeztével az összes aszfaltos utcát teljes szélességben újból aszfaltoztattuk önkormányzati pénzből.

Kábel TV és internet hálózatot építettünk saját forrásból vállalkozó bevonásával, majd évek múlva eladtuk a vállalkozó csődje miatt.

Az új lakóterületek beépülési ütemében építettünk zúzottkő és aszfalt utakat, csináltunk közvilágítást.

Községi óvodánk 1993-ban épült 15 gyermek részére, ami 2008-ra szűknek bizonyult, így saját forrásból kibővítettük 26 gyermek befogadására.

2018-tól kezdve a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás, valamint a Magyar Kormány új családpolitikai intézkedései olyan mértékű építési kedvet, népességnövekedést, így a gyermeklétszám robbanásszerű emelkedését hozta, hogy újból gondolkodni kellett az óvoda bővítésén. Miután ez már 2019 szeptemberétől valóság, ideiglenes megoldást találtunk és kaptunk rá engedélyt kis belső átalakítással a jelenlegi épületben egy évnyi időtartamra. Ezzel óvodánk két csoportossá vált. Az óvoda végleges bővítése csak pályázati pénzből, vagy egyéb állami segítséggel valósítható meg. Ennek tervezése és lebonyolítása folyamatban van.

Pályázati pénzből évekkel ezelőtt vízelvezető rendszert építettünk az új lakórészeken, majd a használat és az építkezések rongálása miatt szintén pályázati pénzből fel kellett újítani a hálózatot. Ezzel együtt alakítottuk ki az Akácfasor közúti összekötését a Pázmándra vezető Szabadság utcával. A jelentős lakóház-építési forgalom miatt csak az útalap készült el, majd az aszfaltozás később jöhet szóba.

Pályázati pénzből terveztük a Béke utca és a Rákóczi utca felújítását, de a megnyert összeg és a végleges megoldást tartalmazó költségvetés között mutatkozó óriási különbözet miatt – tekintettel az óvoda sürgősségére is – a kivitelezést elhalasztottuk a 2020-as évre.

A Vörösmarty utca kivezetéséhez szükséges területet 15 évi tárgyalás után most sikerült ingyenesen önkormányzati tulajdonba venni.

Pályázati pénzből építettük meg a Pázmándra vezető és a „szakcsoport szőlők” feletti mezőgazdasági utat. Mára olyan forgalom van rajta -sajnos a szabályok figyelmen kívül hagyásával -, hogy „fekvőrendőr” telepítése vált szükségessé.

Itt említem meg, hogy a mezőgazdasági út elképzelésünk szerint Sukoróra is át lett volna vezetve, de ott természeti és műszaki akadályok ezt nem tették lehetővé. Épült helyette kerékpárút.

Játszóteret építettünk kétszer is a Szabadság utcai parkban. Az első, 2006-ban „EU konform” játszótér 2010-ben már nem volt az, így újat kellett építeni pályázati pénzből.

Felnőtt tornapályát építettünk a Zengő parkban pályázati pénzből.

Térfigyelő kamerarendszert építettünk és létrehoztuk a polgárőrséget.

Utcanév táblákat, köszöntő és tájékoztató táblákat telepítettünk a faluban.

Meg kell jegyeznem, hogy a mindenkori Önkormányzat mindig élt pályázati lehetőséggel, ha mód volt rá. Sajnos a pályázatok nagyobb részén a település mérete, a követelmények, valamint a fölösleges fejlesztések miatt nem tudtunk részt venni.

Kapcsolataink:

Nadap alapító tagja volt a Velencei-tavi Kistérségi Társulásnak, ami fennállása alatt sok közös pályázatot készített és nyert, közös rendezvényeket szervezett és közös projekteket bonyolított le. Ilyenek voltak például a Nyári Játékok, a Kistérségi Szüreti Mulatságok, az Utazás Kiállításokon való részvétel, a szúnyoggyérítés, kerékpárút hálózat építés, stb.

Községünk tagja a Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Kft-nek, és az Orvosi Ügyeleti Társulásnak is.

Velencével évekig oktatási társulásunk volt a nadapi gyerekek biztonságos iskolai elhelyezése és a költségek csökkentése érdekében, majd ezt kiterjesztettük az óvoda működtetésére. Ezek a lehetőségek a jogszabályi változások miatt évekkel ezelőtt megszűntek.

Tagja vagyunk a tókörnyéki LEADER közösségnek.

Tagja vagyunk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ).

Tagja vagyunk a Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Konzorciumnak is, ahol 16 éve gyakorlatilag nem történik semmi, csak kötelező a tagdíjat fizetni.

Önkormányzatunk előbbi nevén Körjegyzőség, jelenlegi nevén Közös Önkormányzati Hivatal néven végzi a hivatali feladatokat Kápolnásnyék és Vereb községekkel együtt.

Önkormányzatunk tagja a Humán Gyermek és Családsegítő Szolgálatot működtető társulásnak is.

Itt említem meg, hogy mindig probléma volt a településeken a lomtalanítás idején illetéktelenek „járőrözése”, a „lomizás”. Javaslatomra a szolgáltató néhány éve bevezette Nadapon az egyedi lomtalanítást, amit később minden környékbeli település átvett. Ezzel a „lomizás” megszűnt.

Nadap község őslakosságát, a német ajkú emberek 95%-át kitelepítették Németországba 1946-ban.

Hadd’ dicsekedjek itt azzal, hogy a kitelepítés 50. évfordulóján 1996-ban a megemlékezést magánemberként magam szerveztem. Szentmise volt és akkor állítottuk fel a templomkertben a Kitelepítési Emlékművet, amit négyen saját kezűleg csináltunk és állítottunk fel. Akik építették ABC sorrendben: Kovács István, Schneider József, Zsovák Ernő és jómagam.

Ezután már, mint polgármester szerveztem 10 évenként a megemlékezéseket a kitelepítettek meghívásával. Sajnos 80. évforduló már nem lesz. Leimen város polgármestere meghívott 1999-ben a város őszi ünnepére, majd partner települési kapcsolatot alakítottunk ki, ami később sajnos elsorvadt egy új, ottani polgármester megválasztása után. Van ott egy múzeum, ahol a nadapi kitelepítettek tárgyai vannak. Úgy fogalmazok, hogy Nadapnak ott van a lelke. Ezeket a tárgyakat egyszer haza lehetne hozatni, ha már ott nem lesz, akire emlékeztetnek.

Magánemberként segítettem 1995-ben a község zászlójának és címerének megalkotása alkalmából szervezett ünnepség megszervezésében az akkori Önkormányzatnak.

Amit nem sikerült főleg anyagi okokból, de jogszabályi korlátok miatt megvalósítani:

Nem épült meg a Hegyalja út vízelvezetése és útépítése, bár több terv is készült.

Nem épült meg a Vörösmarty utca meghosszabbítása a Haladás útig. Ez jövőre megvalósulhat.

Összefogás kell majd a Szabadság utcai játszótér bekerítéséhez.

Összefogás kell a Zengő park parkosításához, miután a közmű-építési munkák befejeződtek.

Megfelelő befektető hiányában, valamint a funkciók alternatívái miatt nem épült meg a volt TSZ udvarban a régóta tervezett igazgatási központ.

A menetrend szerinti buszközlekedésben nem igazán sikerült változtatásokat elérni, bár most valami változott.

„Hungaroring terület” idegenforgalmi hasznosítása.

Na, ez külön fejezetet érdemel. A Hungaroring eredetileg Nadapon épült volna meg, méghozzá a Csúcsos-hegy körül. A ’70-es években kisajátítottak erre 44 hektár területet, bár látva a mogyoródi pálya méreteit, több kellett volna. A helybeliek elbeszélése szerint már megkezdődött a fölmunka, amikor vadászni jött Czinege Lajos akkori Honvédelmi Miniszter. Neki itt volt a lovasberényi erdőben a HM vadászháza és itt volt a fő vadászterülete!! Megkérdezte fővadászát Deák Feri bácsit - akit személyesen ismertem – „Ferikém! Mi épül itt?”

„Nem tudja Miniszter elvtárs? A Hungaroring versenypálya.”

„Na itt nem!” Volt a válasz. Így került a pálya Mogyoródra.

1999-ben kértük a kisajátított területet önkormányzati kezelésbe „idegenforgalmi hasznosításra”, ami fele részben Natura 2000 területnek lett később kijelölve, másik része mezőgazdasági terület, szántó volt. 2006-ban kaptuk meg. Minden projekthez az állam előzetes engedélyét kellett kérni.

Az indokolatlan Natura 2000 kijelölés ellen évekig küzdöttem eredménytelenül. A többit művelés alól kellett volna kivonni.

Több befektető jelentkezett, nem részletezem, csak a legkomolyabbat. A falu és a Csúcsoshegy között épült volna egy „mini Magyarország” (föld töltésből a Kárpátok vonulata), egy „mesterségek utcája (közép-dunántúli skanzen) és az egész igazgatásához egy kétszintes várszerű épület a magyar építészeti stílusok megjelenítésével. Benne irodák, étterem, konferenciaterem stb. Szóba került, hogy a terület felső részén a két hegy közötti nyeregben feküdt volna Gulliver élethű szervekkel, aminek belseje járható lett volna. Az egészhez megfelelő parkoló épült volna. Az előbb említett engedélyezési eljárás elhúzódott (választ sem kapott az Önkormányzat), így a befektető elment.

Tárgyaltam más befektetővel kalandpark és bob pálya ügyében, de nem volt komoly érdeklődő.

Kerestem befektetőt golfpálya építésre, működtetésre, de a terület kicsi volt ehhez.

Tanulmányterv készült a terület és a Csúcsoshegy közművesítésére, ma is megvan.

A Natura 2000 területet közben benőtte a szürke olajfűz, ami nem kívánatos takarás ott. Félve az irtási kötelezettségtől – miután az eredeti célt mintegy tíz évig nem sikerült elérni – a területet visszaadtuk a Magyar Államnak.

Tisztelt Nadapiak!

Remélem, hogy 21 évi működésem alatt jól szolgáltam községünket.

Az Önkormányzat anyagi helyzete stabil, tartozásunk nincs, a kasszában mintegy 90 Millió Forint van, amiből felhasználható beruházási összeg mintegy 60 Millió Ft ebből 15 Millió Forint megnyert pályázati pénz a Béke utca és a Rákóczi utca 2020. évi felújításához. A szabadon felhasználható összeg az óvoda bővítéséhez pályázati önrészként van tartalékolva.

Az Önkormányzat rendelkezik mintegy 50 Millió Forint értékű szabadon értékesíthető ingatlannal.

A mindenkori Képviselő testület igyekezett olyan adó- és pénzügyi politikát folytatni, ami kevésbé terhelte a lakosságot, de fedezte a kiadásokat, fejlesztéseket. A község pénzügyi helyzete mindvégig stabil volt és ma is az.

Végezetül egy gondolat, látva a kampányt:

NADAPOT ÉN ÉBRESZTETTEM FEL „CSIPKERÓZSIKA ÁLMÁBÓL” 1998-BAN! AZÓTA IS ÉBREN VAN ÉS FEJLŐDIK.

Tisztelt Nadapiak!

Kívánom Önöknek és a településünknek is, hogy az önkormányzati választáson olyan polgármestert és képviselőket sikerüljön választani, akik a falu javát, épülését és szépülését szolgálják, hogy Nadap maradjon továbbra is – ahogy a médiumok többször leírták - „a béke szigete”.

Wagner Péter
polgármester

Vissza a főoldalra


Az oldalt készítette: