2020. szeptember 25. péntek Eufrozina napja van, holnap Jusztina névnap lesz.


Kezdőlap
Hírek
Település
Önkormányzat
Intézmények
Nevezetességek
Közérdekű adatok
Civil szervezetek
Galéria
Pályázati felhívás - Új
eÜgyintézés
Településrendezési eszközök
 
 
Látkép
 
Szintezési ösjegy


Módosítva: 2020. 08. 14.

Hetven éve történt

Ezerkilencszáznegyvenhat május huszadikán a környező községekből közmunkára kirendelt fogatok hosszú sora jelent meg Nadapon és a lakosság nagy részét kis batyuval fölszerelve - házat, földet, jószágot kényszerűen hátra hagyva - elfuvarozta a közeli vasútállomásra.

Szomorú bevagonírozás következett. Majd a vonat elindult kijelölt új hazájuk - Németország felé.

Ez volt a "svábok" kitelepítése, aminek a község lakosságának kilencven százaléka lett elszenvedője. Néhány család maradt csak itt és az eltávozottak helyére magyar családokat telepítettek.

Ebben az időben a II. világháborúban győztes hatalmak és csatlósaik tobzódásának Európa és Ázsia több népcsoportja áldozatul esett, milliókat szakítva el gyökereiktől.

A magyarországi németséget a törökök kiűzése után Mária Terézia hívta és telepítette az elpusztított, kihalt magyar területekre.

Nem gondoltak, nem gondolhattak a szorgalmas munkával új hazát teremtő bevándorlók arra, hogy alig kétszáz év múlva utódaikat kitaszítja a Haza, amit becsülettel szolgáltak és gyarapítottak.

Bűnük csupán az volt, vállalva őseiket, Német nemzetiségűnek vallották magukat olyan pillanatban, amikor az egész világ összefogott nemzetük legyőzésére, ami sajnos félelmetes célokért harcolt.

Aztán évtizedekig néma csend. Az itthon maradtak még csak nem is beszélhettek anyanyelvükön, főleg hivatalos helyen nem.

Az első kerek évforduló 1986-ban volt, amikor megemlékezhettek a kitelepítésről, de a hatalom pénzért bocsájtotta rendelkezésükre a kultúrházat az elszakított rokonok találkozásához.

A fordulat 1990-ben következhetett be a rendszerváltozással.

1996-ban szentmisén emlékeztünk meg az ötvenedik évfordulón, akkor építettük és szenteltük fel a templomkertben a kitelepítési emlékművet.

2006-ban, hatvan év után már népes küldöttség vendégeskedett nálunk Leimenből és környékéről, ahol az elűzött Nadapiak éltek.

Most is kerek évfordulóra emlékezünk.

Nadap Község Önkormányzatának meghívására várhatóan 16 fő egykori kitelepített nadapi lakos érkezik hozzánk és a hétvégét (május 20-22-ig) "itthon" töltik.

Számukra programot szerveztünk, aminek keretében lesz a megemlékezés.

A templomban május 22-én vasárnap 11.30-kor szentmisén emlékezünk a meghívottakkal együtt. Utána a templomkertben lévő emlékművet koszorúzzuk meg, majd az Önkormányzat ebéden látja vendégül a meghívottakat.

A SZENTMISÉRE ÉS A KOSZORÚZÁSRA MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK, SZERETNÉNK, HA AZ ÚJ LAKOSOK IS RÉSZT VENNÉNEK EZEN.

Tudjuk azt, hogy a vendégek számára igen fontos hajdani házuknak, vagy helyének meglátogatása, ez vasárnap délután lesz. A Képviselő Testület vasárnap este búcsúzik a vendégektől, akik hétfőn reggel utaznak haza Németországba.

Néhány érdekesség:

1999-ben mint Nadap polgármestere meghívást kaptam Leimen város (Baden-Württemberg tartomány, Heidelberg mellett) főpolgármesterétől Herbert Ehrbar úrtól. Ott derült ki, hogy a kitelepített fiatalok, Nadapiak és Mányiak sokan egymással házasodtak, így kézenfekvő volt, hogy mi is partnerkapcsolatot létesítsünk a várossal a Mányiakhoz hasonlóan.

Templomunk felújításához a kint élők és Leimen városa is jelentős adománnyal járult hozzá.

Sokan jöttek haza a hajdani Nadapiak közül a felújított templomunk újbóli felszentelésére és a Millenniumi Park avatására 2000-ben.

Sajnos Ehrbar úr nyugdíjba vonulása után utóda nem fektetett súlyt a kapcsolatok ápolására, ami így elsorvadt.

Leimen - St. Ilgen városrész tanácsházán van egy állandó kiállítás, amit a kitelepítettek hoztak létre saját személyes holmijukból. Itt négy magyarországi település Nadap, Mány, Elek és Almáskamarás, valamit egy Szudétanémet település (Kunewald) emlékei, az emberek személyes használati tárgyai láthatók. A Nadapi templom régi toronyóra szerkezete is ott van.

Önkormányzatunk törekvése, hogy egyszer az anyagot haza hozzuk, majd méltó helyen állítsuk ki Nadapon.

Wagner Péter
polgármester


Vissza a főoldalra


Az oldalt készítette: