2020. szeptember 25. péntek Eufrozina napja van, holnap Jusztina névnap lesz.


Kezdőlap
Hírek
Település
Önkormányzat
Intézmények
Nevezetességek
Közérdekű adatok
Civil szervezetek
Galéria
Pályázati felhívás - Új
eÜgyintézés
Településrendezési eszközök
 
 
Látkép
 
Szintezési ösjegy


Módosítva: 2020. 08. 14.

Március tizenötödike

A tizenkilencedik század első felét hívjuk reformkornak. Az akkori civilizált világ - Európa - számos országában jelentős ipari fejlődés, technikai forradalom vette kezdetét.

Európát ebben az időben néhány császár és király vezetése alatt élő országok, közös uralkodó alatt élő népcsoportok képezték.

A gazdasági, műszaki fejlődés egyre intenzívebben feszegette a több évszázados, megcsontosodott feudális, vagy éppen csak polgárosodó államformákat.

Ebben a légkörben köszöntött be az 1848-as esztendő.

Már az év elején forradalmak sora söpört végig Európán.

Február 12-én a szicíliai Palermóban kezdődött, majd néhány hét alatt a kontinens több fővárosa rázkódott meg a forradalom szelétől.

A csúcspontot a február 24-i párizsi felkelés jelentette, ahol elűzték a királyt - történelmük során nem először – és kikiáltották a Köztársaságot.

München, Berlin, Milánó, Prága, Poznan majd Bécs következett.

A reformkor Magyarországon eddig zömében a Pozsonyi Országgyűlés keretei között zajlott.

Március 3-án Kossuth felirati javaslatában nemcsak Magyarország, hanem az Örökös Tartományok számára is modern alkotmányt követel.

Március 11-én Irinyi József a modern polgári magyar nemzet életkereteit tartalmazó tizenkét pontot fogalmaz meg.

Március 13-án Bécsben kitör a forradalom.

Március 14-én V. Ferdinánd császár-király megígéri, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak és engedélyezi a teljes sajtószabadságot. A kor felfogása szerint ez az engedmény végül a Habsburg birodalom bomlását eredményezte volna.

A bécsi forradalom hírére a Pilvax Kávéházban időző radikális pest-budai fiatalok másnapra tömegtüntetést szerveznek Másnap, Március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben elindultak a Pilvaxból az Egyetemre. Az ottani ifjúság csatlakozása után, immáron mintegy ezren folytatták útjukat.

Ugye ismerősen csengenek ezek a tények, hiszen 108 év múlva 1956-ban megismétlődtek.

A márciusi ifjak, hiszen így nevezzük őket Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához vonultak. Itt Irínyi "a nép nevében" lefoglalt egy gépet s a nyomdászok kiszedték a "12 pontot" és Petőfi Sándor Nemzeti Dalát, amit sebtében, hazafiúi lelkesedéssel írt, a hagyomány szerint a Pivaxban. A nyomda előtti sokaság boldogan kapkodta szét a több ezer példányt.

Délután háromkor a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak, majd a közben tízezresre dagadt tömeg Pest Város Tanácsához vonult és rábírta annak tagjait is, hogy csatlakozzanak követelésükhöz.

A Nemzeti Múzeum előtt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti Dalát, aminek refrénjét a tömeg kórusban skandálta a fennmaradt feljegyzések szerint.

Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit.

A Helytartó Tanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a tizenkét pontot és elengedte börtönéből Táncsics Mihályt, valamint eltörölte a cenzúrát.

Pest forradalma ellentétben a párizsi és bécsi megmozdulásokkal, vértelen volt. Március tizenötödike a magyar történelem azon ritka eseménye ami vidám ünneplésre adna okot, ha a vívmányokat sikerült volna békében megtartani.

Sajnos a bécsi uralkodóház nem adta fel egykönnyen pozícióit, hiszen a birodalom 'majd felét kitevő Magyarország függetlensége és így kiválása, a birodalom bomlását és nagyhatalmi szerepének elvesztését jelentette volna. Pedig a márciusi követelésekben erről szó sem volt!

Az időközben - udvari ügyeskedés nyomán trónra lépett fiatal agilis császár I. Ferenc József katonai eszközökhöz nyúlt.

Először a Horvát Bán - Jellasics seregét küldte megrendszabályozásunkra, majd ennek veresége után az egész császári ármádiát.

Ez sem volt elég a magyar szabadságvágy elfojtására, segítségül kellett hívnia a nagy orosz hadsereget, melynek túlerejét és csapásait a magyar honvédsereg már nem tudta kivédeni. A vértelen forradalommal kivívott, ígéretesnek tűnő lehetőségek így szertefoszlottak.

Deák Ferencnek és bölcs előrelátásának köszönhető az uralkodóházzal 1867-ben kötött kiegyezés, ami ugyan Ausztriával közös államban, de megvalósította az 1848-as törekvések nagy részét, így Magyarország óriási fejlődésnek indult.

Magyarország egyetlen vértelen forradalmának ünnepe ez a nap, amit sajnos a különféle irányokból fúvó történelmi szelek mindig eltérően ítéltek meg. Először tiltották, majd eltűrték de nem méltóan ünnepelték, később az aktuális diktatúra érdekei szerint eltorzították jelentőségét.

Sajnos mint minden más forradalom népünk életében véres szabadságharccá terebélyesedett és elbukott.

Immár húsz éve jelentőségének megfelelően ünnepelhetjük.

Sajnos az utóbbi időben ez is mint más Nemzeti Ünnepeink utcai csatározásba fulladnak, rendőrrohamokkal. A nép is megosztottá vagy érdektelenné vált, a pártok vezérletével már nem tudunk együtt ünnepelni.

Az okokat nem firtatom.

Községünkben nyugalom van, de Önkormányzatunk nem tervez ünnepséget, kérek mindenkit, hogy házát megfelelően lobogózza fel és meggyőződése szerint emlékezzen.

Wagner Péter
polgármester

Vissza a főoldalra


Az oldalt készítette: