A Velencei-hegység lankái között, Nadap határában, egy kőbe rejtett bronztüske őrzi a magyar földmérés egyik legfontosabb emlékét: ez a Szintezési Ősjegy, amely 1888 óta szolgált Magyarország magassági alappontjaként. Bár első látásra talán egy egyszerű, márványtáblával jelölt kőtömbnek tűnhet, története és jelentősége messze túlmutat ezen – a magyar térképészet, földmérés és geodézia egyik legmeghatározóbb mérföldkövéről van szó.
Mi is az a szintezési ősjegy?
A szintezési ősjegy egy referenciapont, amelyhez az ország területén minden egyes magasságmérés viszonyul. Az 1800-as évek végén, amikor Magyarországon nagyszabású földmérési munkák kezdődtek, elengedhetetlen volt egy olyan állandó, megbízható alappontra építeni a rendszert, amely hosszú távon stabil és pontos viszonyítási pontként szolgálhatott. Ez lett Nadap határában a Szintezési Ősjegy.
Az 1888-ban gránittömbbe helyezett, kör alakú bronztüske tengerszint feletti magasságát akkor 173,8385 méterben állapították meg. A pont különlegessége, hogy a szilárd alapkőzetre rögzítették, így még a legapróbb földmozgások sem befolyásolták a pozícióját. Ez a stabilitás volt a kulcsa annak, hogy több mint száz éven keresztül Magyarország teljes szintezési rendszere – legyen szó vasútépítésről, vízszintezésről vagy közműfektetésről – erre a pontra hivatkozott.
Miért éppen Nadap?
A helyszín kiválasztása nem véletlen volt. A Velencei-hegység gránittömbjei kiváló alapot biztosítottak egy ilyen szintezési pont számára. Az ország középső részén elhelyezkedő, földtani szempontból rendkívül stabil térség ideális környezetet jelentett egy hosszú távon megbízható viszonyítási pont kialakításához. A nadapi kőzetek nemcsak keménységükről, hanem mozdulatlanságukról is híresek, ami különösen fontos szempont volt egy országos szintű geodéziai rendszer megalapozásához.
A falu nyugodt, alacsony forgalmú környezete szintén hozzájárult ahhoz, hogy a hely kiválóan alkalmas legyen egy ilyen precíziós pont elhelyezésére. A választás tehát egyszerre volt tudományos, földtani és logisztikai indíttatású.
Tudományos és történelmi jelentősége
A Szintezési Ősjegy nemcsak egy térképen megjelölt pont – ez volt az a hely, ahonnan mérnökök, földmérők, geodéták nemzedékei indultak ki, amikor Magyarország domborzatát, folyóit, vasútvonalait vagy éppen ipari létesítményeit tervezték. Egyik legnagyobb értéke az volt, hogy egységesítette a magassági adatokat az országban, megbízható alapot kínálva minden építkezéshez, útépítéshez és közműhálózat kialakításához.
A 20. század végéig a nadapi ősjegyet tekintették Magyarország magassági alappontjának. A modern szintezési rendszerek – például GPS-alapú technológiák – megjelenésével az Ősjegy szerepe ugyan csökkent, de történelmi és szakmai jelentősége megmaradt. Ma már inkább emlékhelyként funkcionál, mégis minden földmérő, térképész és geodéta tisztelettel adózik előtte.
Látogatható helyszín, kirándulóhely
Az Ősjegy ma is szabadon látogatható, gondosan karbantartott területen, információs táblákkal, útbaigazítással. Egy rövid, gyalogosan is könnyedén bejárható ösvény vezet hozzá Nadap központjából, így akár egy délutáni kirándulás célpontjaként is tökéletes. A környék csendes, zöld környezete kiváló alkalmat nyújt pihenésre, és a hely szimbolikus súlya miatt sokan keresik fel azok közül is, akik érdeklődnek a tudomány, térképészet vagy földmérés iránt. Nem ritka, hogy földrajz- vagy mérnökhallgatók is ide szerveznek terepgyakorlatokat, tanulmányutakat.
Örökség és büszkeség
A nadapi Szintezési Ősjegy ma már nemcsak technikai mérőpont, hanem kulturális örökség, amelyre a helyiek méltán büszkék. Nem csupán a mérnöktársadalom zarándokhelye, hanem Nadap egyik identitásformáló jelképe is – egy olyan pont, amely összeköti a tudományt, a természetet és a történelem tiszteletét.