Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő mellékút mellett fekszik. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél.

Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800-ban megkeresztelték Vörösmarty Mihályt. 1904-ben neogót stílusban átépítették.

Kitűnő fekvése miatt turisztikai célpontjává vált a Velencei-hegységbe kirándulók, és a Velencei-tóhoz igyekvők számára.

A településen, egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként szolgál.

A Csúcsos-hegy a Velencei-hegység legkeletibb csúcsa Nadap és Pázmánd között. Magassága 268m. Ez volt Nadap község szőlőhegye, melyet olyan érdekes módon műveltek, hogy akik a községben szomszédok voltak, azok a szőlőhegyen is azok voltak, tehát a birtokszerkezet szinte leképezte a községet. A hegy alaktanilag másodlagos vulkáni csonka kúp, hegységalkotó kőzete gránit. Alakja szinte szabályos kúp, környezetéből jellegzetesen emelkedik ki, messziről is jól meghatározható. Szoknyáján szőlők, zártkertek sorakoznak, feljebb bozótos, alacsony tölgyes. A csúcson, közel a magassági ponthoz egy fakereszt található. Innen kitűnő körpanorámában gyönyörködhetünk. Dél felé a Velencei tó és a Bence-hegy, Nyugatra a Templom-hegy és a Meleg-hegy, Keletre Pázmánd és a Budai-hegység láthatók.